Hírek
2017. Augusztus 29. 11:52, kedd |
Belföld
Forrás: mti
Felmérés indul a fiatalok nyelvtudásáról
Felmérés indul a fiatalok nyelvtudásáról, nyelvismeretéről ősszel - közölte Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Novák Katalin elmondta: a kormány nemrégiben fogadta el az idegennyelv-tanítás hatékonyságának fejlesztéséről szóló kormányhatározatot. Ez tartalmazza a felmérés elkészítését is - tette hozzá. Kifejtette: szeretnék megnézni, mi az oka annak, hogy a fiatalok napjainkban kevéssé szereznek nyelvvizsgát, illetve, hogy a nyelvtudásuk elmarad az európai átlagtól. Azt látják, hogy bár a nyelvismeretük nő, javul, de az ezt igazoló nyelvvizsga megszerzésében nem nőnek érdemben az arányok.
Kitért az Önkéntesség személyre szabva elnevezésű programra is, amely arról szól, hogy a fiatalok a középiskola elvégzése után fél-egy évig önkéntes tevékenységet végezhetnek például az egészségügy, a honvédelem, a katasztrófavédelem vagy a gyermekjóléti alapellátás területén. Hozzátette: ennek keretében az ötmilliárdos program részeként ingyenes nyelvtanfolyamon is részt vehetnek a 18-22 éves fiatalok.
Novák Katalin beszámolt a Nyelvtanulással a boldogulásért pályázatról, amelynek 3,3 milliárd forintos kerete van, és az első beadási határideje augusztus 30-án zárul. Kiemelte: a program arról szól, hogy tanórákon kívül, nyelvszakos hallgatók heti legalább egy alkalommal foglalkozásokat tartanak, amely az idegen nyelvek elsajátítását segíti a középiskolásoknak.
Ösztöndíjakkal segítik a külföldi nyelvtanulást, erre 14 milliárd forint áll rendelkezésre, és közel 20 ezer fiatalt támogattak. Ezzel a gyakorlatban is ki tudják próbálni a fiatalok a nyelvtudásukat - jelezte Novák Katalin.
Az államtitkár kiemelte: az a céljuk, hogy a nyelvvizsgához minél könnyebben, egyszerűbben tudjanak hozzájutni a fiatalok.
Emlékeztetett, január 1-től lép életbe, hogy az állam visszatéríti a vizsgadíját azoknak a 35 év alatti fiataloknak, akik az első idegen nyelvből a nyelvvizsgájukat közép- vagy felsőfokon megszerzik. Ez praktikusan annyit jelent, hogy a 35 évnél fiatalabb vizsgázó, az igazolás benyújtása után megkapja a vizsga díját, maximum 34.500 forintot. Ez az összeg a jelenlegi rendszerben az emelt szintű érettségi díja, s így lehet akár felsőfokú vizsgát is tenni.
Abban bíznak, hogy minél többen tudnak majd idegen nyelvből vizsgát szerezni - jelezte az államtitkár. Novák Katalin közlése szerint az Új Nemzedék Központon keresztül zajlik majd az adminisztráció, az ügyintézés, és mindent elektronikusan kell benyújtani, papírmunka nem lesz.
Alapvetően azokat a nyelveket lehet választani, amelyekből emelt szintű érettségi van, s a honosítás díját, illetve minden, akkreditált nyelvvizsga központban szerzett nyelvvizsga díját a fenti összegig megtérítik - mondta
A lombikprogram átalakítására vonatkozó kérdésre közölte: olyan kiszolgáltatott párokról van szó, akik kényszerűségből választják ezt a megoldást.
A várható változásokról szólva rögzítette: szigorítás nem lesz. Ugyanakkor érdemes az életvédelmi aspektusra is odafigyelni, és azt szeretnék, ha ezt a szempontot érvényesíteni tudnák. Jelenleg is vannak olyan gyakorlatok, amelyek ezt figyelembe veszik - közölte Novák Katalin, hozzátéve: az a cél, hogy a lehető legkevesebb hormonális terheléssel tudják a kezelés előnyeit élvezni az érintett párok. Megjegyezte: reményeik szerint a napokban megjelenik az anyagi források és a lehetőségek bővítéséről szóló kormányrendelet.
Ezek érdekelhetnek még
2024. November 15. 08:03, péntek | Belföld
Továbbra is kínlódik az építőipar
Az idén szeptemberben az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. November 15. 08:01, péntek | Belföld
Szijjártó Péter: minden szinten folyamatos a magyar-szlovák párbeszéd az államnyelvtörvény ügyében
Minden szinten folyamatos a párbeszéd a magyar és a szlovákiai kormány között az államnyelvtörvény ügyében, a pozsonyi vezetés tagjai azonban világossá tették, hogy nem kívánják korlátozni a kisebbségi nyelvhasználatot