- mondta a nemzetgazdasági miniszter a tárca szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Nagy Márton hangsúlyozta: Magyarországon közel teljes a foglalkoztatottság, a munkaerőpiaci tartalékot az inaktív emberek jelentik, őket kell aktivitásra ösztönözni. A hazai munkaerő-tartalék 300 ezer ember, ezt a csoportot szeretnék megmozgatni - jelezte a miniszter.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára elmondta: a GINOP Plusz program keretében megvalósuló projekt célja a 30-64 éves álláskeresők és inaktívak elhelyezkedésének segítése. Kiemelten támogatják a hátrányos helyzetű állástalanokat, egyebek mellett bértámogatással, valamint lakhatási, utazási és képzési támogatással.

Nagy Márton ismertette: a kormány célja, hogy a 20-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 2030-ra elérje a 85 százalékot, jelenleg 81 százalék ez a mutató.

Magyarországon van az egyik legmagasabb foglalkoztatási ráta, illetve az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi ráta az Európai Unióban, a hazai mutatók jobbak az uniós átlagnál, de ezeket szeretnék még tovább javítani - mondta. Hozzátette: törekedni kell arra, hogy a jelenleg még inaktívak is elhelyezkedjenek, akkor lehet vendégmunkásokat hozni, ha nincs több munkaerő.

Nagy Márton felidézte, hogy a munkaerő-tartalék mozgósítása érdekében idén több programot is indítanak. A GINOP Plusz keretében összesen 461,4 milliárd forint áll rendelkezésre uniós forrásból foglalkoztatási célokra. Márciusban elindult a munkahelyi képzéseket támogató pályázat és április 15-től lehet belépni a megerősített Ifjúsági Garancia programba.

A 300 ezres munkaerő-tartalékról a miniszter elmondta: 40 ezer a rövid távon elhelyezhető álláskeresők, és 50 ezer a képzéssel jó eséllyel elhelyezhető álláskeresők száma. Mintegy 60 ezer olyan inaktív van, aki képessé tehető és motiválható a munkába állásra, 150 ezren pedig komplex segítséget, fejlesztést igényelnek ahhoz, hogy megjelenjenek a munkaerőpiacon.

A program keretében legalább 77 ezer álláskeresőt és inaktív embert, közülük legalább 50 ezer hátrányos helyzetűt szeretnének elérni - mutatott rá Nagy Márton.

Czomba Sándor hangsúlyozta: a tervezett gazdasági növekedés egyik legfontosabb feltétele, hogy megfelelő munkaerő álljon rendelkezésre.

A csütörtökön induló programról az államtitkár elmondta: a célcsoportba tartozik minden, 30. évét betöltött álláskereső és inaktív, ugyanakkor kiemelt támogatást kaphatnak a hátrányos helyzetűek, többek között a tartós álláskeresők, az 50 év felettiek, az alacsony iskolai végzettségűek, a kisgyermekesek és a vidéki térségben élők.

A támogatás több elemből áll; a bértámogatásnál ennek mértéke a havi bruttó bér 50 százaléka, maximum 250 ezer forint lehet. A hátrányos helyzetű munkavállalók esetében 6, a nem hátrányos helyzetűeknél 4 hónap a támogatás időtartama.

Lakhatási támogatást kaphat, aki állandó lakhelyétől legalább 60 kilométerre lévő településen lép munkába, a támogatás mértéke a kötelező legkisebb munkabér 70 százaléka, 186 ezer forint lehet. A munkahelyüktől 60 kilométernél közelebb lakók utazási támogatásra jogosultak. Az érintettek emellett képzési támogatást is kaphatnak - ismertette az államtitkár. Hozzátette: a korábbiaknál hangsúlyosabb szerep jut a foglalkoztatást elősegítő különböző szolgáltatásoknak.

A kiírásra cégek jelentkezhetnek, a támogatás a munkáltatónak ítélhető oda, a munkaadókat és a munkavállalókat a munkaügyi szervezet köti majd össze - jelezte Czomba Sándor.

Nagy Márton kérdésekre válaszolva rendkívül hasznosnak értékelte németországi látogatását, ahol nagy autóipari cégek vezetőivel is találkozott.

Az elektromos autózásé a jövő, az átállás megállíthatatlan, de lassabb lesz, mint azt korábban hittük - fogalmazott. Hangsúlyozta: Magyarország uniós elnöksége 2024 második félévében lehetőséget ad arra, hogy felvethessen és napirenden tarthasson olyan kérdéseket, mint az elektromos autózás és az ezzel kapcsolatos átállás. Erről akciótervet dolgoz ki a kormány, amelyet július elején elküld a tagállamoknak - közölte.

Kitért arra is, hogy Magyarországon jelentős kínai beruházások vannak úton, amelyek főként az elektromos autózáshoz kapcsolódnak, ezek döntően autó- és akkumulátorgyárak.

A miniszter úgy fogalmazott: "hatalmas" termelés kezd kialakulni, amit el is kell szállítani. Hozzátette, hogy ez elsősorban vasúton valósulhat meg, ezért további fejlesztések szükségesek, például a Budapest Belgrád vasútvonal mellett a V0-ás vasúti körgyűrű.